Név: Dr. Hoffmann Rózsa
Leánykori név: Bajnai Rózsa
Született: Balatonfüred, 1948. január 22.
Szülők: +Dr. Bajnai József jogász, Szádeczky Klára általános iskolai tanár
Tanulmányok: érettségi Kossuth Zsuzsa Gimnázium Bp., 1966., francia-orosz szakos középiskolai tanár ELTE 1971., Dr. Univ. Neveléstudomány, ELTE 1985.

Tudományos fokozat: PhD, neveléstudomány, 1996
Foglalkozás: tanár
Munkahely: Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet, intézetvezető egyetemi docens 2010. júniusától fizetés nélküli szabadságon

Családi állapot: férjezett, 2 gyermek, 2 unoka
Vallás: római katolikus

Munkahelyek: 1972-1981: Művelődési Minisztérium, főelőadó, 1981-1986: Kaffka Margit Gimnázium, Bp., igazgató-helyettes, 1986-1997: Németh László Gimnázium Bp., igazgató, 1995-től folyamatosan: PPKE BTK (itt 2010. júniusától fizetés nélküli szabadságon), 1999-2000: OKÉV igazgató, 2010 Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkár

Kitüntetések, díjak: 1992. Kiváló Pedagógus, 1995. Apáczai Csere János-díj, 1996. Budapestért díj, 2001. Trefort Ágoston-díj, 2001. Széchenyi ösztöndíj, 2009. Francia Köztársaság Becsületrend
lovagi fokozat, 2010. Magyar Örökség Díj.

Közéleti funkciók: Országos Köznevelési Tanács 1993-2006, Független Pedagógus Fórum 1990-, Németh László Társaság elnökségi tag 1991-, Országos Érettségi Vizsgabizottság 2000-2006, Oktatási és tudományos bizottság tagja 2006-2010, MTA Pedagógusképző Albizottság elnöke 2009-, Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési albizottság elnökségi tag 2009-2010, Kereszténydemokrata Néppárt tagja 2006. július óta, KDNP frakció frakcióvezető–helyettese 2006-2010, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség tagja 2003. május 10. óta, a Kulturális Tagozat országos elnöke 2009. november 21. óta, a 2010. évi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP jelöltjeként a Győr-Moson-Sopron megyei területi listán szerzett mandátumot.

Publikációk száma: 213

Életút és szakmai tevékenység:

Pályámat – egyévi fizikai munka után - pedagógusi álláshiány miatt a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban kezdtem előadói, majd főelőadói beosztásban, közben óraadóként tanítottam felsőoktatási intézményekben. 1981-ben sikerült gimnáziumi tanári állást kapnom, ahol igazgatóhelyettes lettem. Az iskolavezetés felé fordult az érdeklődésem. Az igazgatói beosztás elnyeréséhez ekkor szükséges volt párttagságot vállalni, ezt a kényszerű kompromisszumot megkötöttem, párttisztséget nem viseltem, 1988-ban kiléptem.

1987-97. között a Németh László Gimnázium vezetésemmel megalkotta a nyolcosztályos gimnázium pedagógiai programját és tantervét, és 1989-ben megindította az első nyolcosztályos gimnáziumi képzést. A nyolcosztályos gimnázium apropójából iskolaszerkezeti és tantervelméleti munkákat végeztem és publikáltam. Iskolaszervezői tapasztalataimat 1994-ben "Az iskolaigazgató" c. könyvben tettem közzé, amit a "Vezetés pedagógusszemmel" című munkámmal folytattam 2005-ben. A Független Pedagógus Fórum vezetésemmel megalkotta a Pedagógus Szakmai Etikai Kódexet, amelyet a Nemzeti Tankönyvkiadó 1996-ban, majd 2003-ban adott ki. Részt vettem az 1993-as közoktatási törvény előkészítésében, és 1999-ben a törvénymódosítás szakmai előkészítő munkálatait vezettem az Oktatási Minisztériumban.

1995. óta az újonnan szerveződött Katolikus Egyetemen a tanárképzést szervezem a Tanárképző Intézet vezetőjeként. Ugyanitt 2000-ben pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzést indítottunk vezetésemmel, amelyen tanítok is.

A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet megbízásából kidolgoztam a katolikus közoktatási intézmények komplex intézményellenőrzési- és értékelési programját, amely 2001. májusa óta sikerrel működik.

1993-tól három cikluson keresztül a pedagógus szakmai szervezetek jelöltjeként az Országos Köznevelési Tanács tagja, 2001. végéig alelnöke voltam. Az OKNT-beli tagságomról 2006. májusában, országgyűlési képviselővé választásom után, lemondtam.

2003 őszén a PPKE BTK-n "Mester és Tanítvány" címmel pedagógiai folyóiratot alapítottunk, amelynek főszerkesztője voltam 2010. júniusáig. A folyóirat 2004. januárjától kezdve évi négy tematikus számban a pedagógia és az oktatásügy aktuális kérdéseiről közöl válogatott írásokat.

2009-ben a Magyar Tudományos Akadémia Neveléstudományi Bizottsága Pedagógusképzési albizottságának elnökévé választottak. Ugyancsak 2009-ben a Magyar Rektori Konferencia Pedagógusképzési albizottságának elnökségi tagjává választottak. E tisztségről államtitkári kinevezésem után lemondtam.

2006. májusában a Fidesz-KDNP országos listájáról országgyűlési képviselő lettem a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójában, egyetemi munkám és beosztásom megtartása mellett. 2009. novemberében a Fidesz Kulturális Tagozatának országos elnökévé választottak.

A 2010. évi országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP jelöltjeként a Győr-Moson-Sopron megyei területi listán szerzetem mandátumot.

2007-ben Bakonyszentlászlóra költöztünk, azóta ott élek, hét közben budapesti bérelt lakásomban lakom.

Budapest, 2010. október
Dr. Hoffmann Rózsa

Kötetlen látogatás Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnál

Egy képzőművészeti vagy zenei mű megalkotása talán az örökkévalóságnak szól, mégis ehhez tudnám hasonlítani az emberformálás alkotómunkáját. Kissé tán patetikusan hangzik, de miután több évtizedet töltöttem el pedagógusként, mindennap megéltem azt az szépséget, hogy a kis emberkékből, az én közreműködésemnek is köszönhetően, lett valaki - mondta a Demokratának Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár.

Mit jelent Önnek ez a szó: kikapcsolódás?
Ritka örömöt, egyben nehézséget is. Mert amikor az ember szellemileg túlhajszolt, akkor nagyon nehéz kikapcsolnia az agyát. Mivel Bakonyszentlászlón lakom, ahogy a hét végén közeledem a Bakony felé és meglátom a hegyeimet, a hazamenetel már önmagában kikapcsolódás. Ezt követi a kert, az erdőjárás, az otthonlét, a nyugalom, hogy nem adott időpontra kell kelnem, hogy zenét hallgathatok, olvashatok, egy kicsit főzni is lehet, amit közösen fogyasztok el a férjemmel, vagy olykor a családdal. És hát természetesen a nyári vakáció, amire, amióta dolgozom, mindig nagy gondot fordítottam.

Ha olvas, milyen könyveket részesít előnyben?
Orosz-francia szakos diplomám van, így nem véletlen, hogy elsősorban az orosz és francia irodalmat kedvelem. A kevés szabadidő megnehezíti a választást, hogy olyat vegyek-e le a polcról, amelyet még nem olvastam, vagy inkább azt, amit már megszerettem? Nagyon sokszor az utóbbi mellett döntök, többek között Tolsztoj Háború és békéje az a regény, amit rendszeresen újraolvasok. Ez olyan remekmű, hogy mindig találok benne valami újat, amit a korábbi olvasáskor még nem fedeztem fel. Az irodalmi alkotások közül még Németh Lászlóhoz nyúlok időről időre. Emellett szeretem a történelmi tárgyú könyveket is, ám ezek után már csak a hivatalos olvasnivalók jönnek, amelyekből naponta több száz oldalnyit kapok. Mivel a beküldőik véleményt is várnak tőlem, egyrészt kénytelen vagyok elsajátítani a gyorsolvasás módszerét, másrészt a munkatársakat - olykor családtagjaimat is - megkérni, hogy nézzék át és számoljanak be róla. Amerre járok, gyakran kapok képes várostörténeti összefoglalókat. Ezeket azonnal átnézem, és gyakran érnek meglepetésszámba menő felfedezések. Elszomorít ilyenkor, hogy nincs több időm. Egy jászberényi utam után volt például olyan élményem, hogy amikor hazafelé a kocsiban elkezdtem lapozgatni a könyvet, egészen belefeledkeztem abba a sok rejtett kincsbe és szépségbe, amit egy nem kifejezetten turisztikai célt jelentő városban a lokálpatrióta emberek szeretettel bemutattak.

Franciából és oroszból diplomázott. Eredetiben is olvassa ezeket a műveket?
Ha már a kedvenc időtöltéseimnél tartunk, nem röstellem bevallani, hogy szintén a kikapcsolódásom része, ha francia nyelven olvashatok krimit. Az orosz tudásom már megkopott, bár szükség esetén felfrissíthető lenne, viszont a franciára lefordított krimiket, például Agatha Christie nem kimondottan idegfeszítő, szerény izgalmat kiváltó bűnügyi regényeit nagyon szeretem olvasni. Elolvasásuk kikapcsol, és mivel egy hónap múlva már nem emlékszem, hogy ki is volt a gyilkos, ezeket újra tudom olvasni. Eközben az embert átjárja az öröm, hogy idegen nyelven képes olvasni, ami többletteljesítmény és igazi intellektuális kaland.

A gyorsolvasásból származó ismeretanyag meddig marad az ember fejében?
Nem sokáig. Én viszonylag lassan olvasok, és az egyetemi éveim alatt kialakult módszeremről, amikor alá kellett húzni a jegyzeteket, és a lényeget ki kellett emelni, nagyon nehéz volt átállnom a gyorsolvasásra, amikor az embernek azonnal föl kell fognia az írott szöveget. Ráadásul olvasni csak csöndben és teljes nyugalomban tudok, amire sajnos nincs mindig lehetőségem, hiszen ilyenkor is cseng a telefon. Nagyon sokszor például az Országházban, az ülésteremben kell fontos dolgokat elolvasni bizottsági anyagokból, vagy felszólalásra felkészülni. Ezeket a módszereket már túl a fiatalkoron is el kell sajátítania az embernek, különben kifut az időből, és nem lesz képes a feladatait ellátni.

Mi a véleménye a számítógépes olvasásról?
Értékes munkát, irodalmi szöveget én sem szeretek képernyőről olvasni, inkább kinyomtatom. A hivatali ügyeket, jogszabályokat, leveleket, tanulmányokat viszont jobb képernyőn átnézni, mert az ember azonnal tud vele dolgozni, javíthatja, ahogyan ennek a beszélgetésnek a szövegét is. Öt és fél éven keresztül a "Mester és Tanítvány" folyóirat főszerkesztője voltam (most már csak alapító főszerkesztő), minden írást képernyőről olvastam, javítottam, küldtem tovább. Papíron ezt a munkát lehetetlen lett volna végezni. Az egyetemi szakindítási vagy –alapítási akkreditációval kapcsolatban éjszakánként jöttek-mentek a dokumentumok a világhálón. Ezek kinyomtatását sem papírral, sem pénzzel, sem idővel nem lehetett volna győzni. A számítógépen való olvasásnak tehát mindig hivatalimunka-jellege van, néha szinte gyötrelem odaülni a gép elé. A könyvolvasás a kertben a fa alatt vagy este az ágyban az igazi.

Mit olvastat gyermekeivel, az unokáival?
Amíg a gyerekeink kicsik voltak, és vittem őket az óvodába, bölcsődébe, sokat kellett utaznunk az újpalotai lakótelepi lakásunkból. Ezért útközben beszélgettünk, vagy olvastam nekik, hogy az is kihasznált idő legyen. Nekik ez nem okozott gondot, nekem annál inkább, hogy hova tegyem a szatyrot, a gyereket meg a mesekönyvet. Ezzel együtt volt olyan, amit húszszor, harmincszor kiolvastunk a földalattiban. Az igazi nehézséget azonban mégis az okozta, hogy később mit ajánljak nekik. Az ember általában azt próbálja olvastatni a gyerekeivel, amit ifjú korában maga is szeretett, mígnem azzal szembesül, hogy a gyerekének nem az tetszik. Így jártam a fiammal is, akinek hiába próbáltam Verne regényeket ajánlani, unalmasnak találta őket. Ellenben falta a Tarzan könyveket. Ezekbe én is beleolvastam, és láttam, hogy ártalmatlanok, sőt, erkölcsi tartalmuk nemes. Ez a sorozat azóta is ott van a könyvespolcon, mert érték. Hasonlóképpen nem tudtam rávenni a gyerekeket, hogy szeressék a Jókai regényeket. Az orosz irodalom jeleseit viszont tanácsunkra elolvasták, méghozzá olyannyira, hogy a lányom orosz szakon végzett az egyetemen. A szülő hamar észreveszi, hogy a gyermekét mi köti le, és akkor az a feladata, hogy abba az irányba terelgesse. Ne akarja minden áron rákényszeríteni a saját régi olvasmányélményeit, mert akkor nem fogja megszeretni az olvasást. A későbbiekben persze már a társak, a magyartanár, a szakkörök és a saját élmények alapján keresi az olvasnivalót.

Említette, hogy kikapcsolódásának része, ha az erdőben sétál. Ez gyermekkori szerelem a természet iránt, vagy valakinek a hatása?
Kisvárosban, Balatonfüreden születtem, városban éltem mindig, az utolsó három és fél évet kivéve, amikor leköltöztünk falura. Számomra az erdei séta az élet teljessége, a természettel való közösség élményének megélése. Ezek az órák adnak erőt a későbbi hetek, hónapok munkájának végigviteléhez. Paraszti ősök vére csordogál az ereimben. Édesapám kisgyerek korunkban sokat vitt bennünket hétvégeken a szülőfalujába, a természetbe, csak felnőtt korban tudatosult bennem igazán, hogy a legtökéletesebb kikapcsolódás az erdőjárás és a gombaszedés, ami kárpótolja az embert sok hónap fáradságos munkájáért. Ezért megyünk fel minden évben a Mátrába, még ha csak egy-két napra is.
A Mátra egyébként nagyon kegyetlen és zord tud lenni rossz időben, az ember ilyenkor alig lát tovább az orránál. Őrzök is egy-két élményt, mikor elég keserves napokat, órákat éltünk át. Eltévedtünk az erdőben, bőrig áztunk, és nyakig sárosan, étlen-szomjan nem tudtuk, hogy hová visz az út a ködben, és bizony reszkettünk, hogy hazaérünk-e valamikor. Szerencsére ezek az esetek az idő múlásával szép emlékké nemesülnek, mert jó kaland lett belőlük. És az ember újból visszavágyik, hiszen számomra az erdő, a hegyvidék a legtökéletesebb életforma.

Hogyan viselik családtagjai, hogy kinevezése óta kevesebb ideje
marad rájuk?
A gyerekek már felnőttek, mindketten saját lábukon állnak, és már évekkel ezelőtt kiszakadtak a szoros családi kötelékből. Szerintem ez engem jobban megviselt, mint őket. A fiatal ugyanis arra vágyik, hogy önálló élete legyen, és igyekszik lazítani a családi kötelékeket. A lazulás nálunk fokozatosan történt. Mielőtt államtitkár lettem, négy évig képviselő is voltam, ami már jelentősen megnövelte az elfoglaltságaimat. Így együttlétünk csupán néhány hétvégére és az ünnepekre korlátozódott. Időközben a két unokám is iskolás lett. Szerencsére mindkettő olyan iskolába jár, ahol nagyon sok programot - színház, kirándulás, vízi túra, kerékpár túra - szerveznek számukra, amelyekre szívesen elmennek. A korábbi, akár többhetes nyári együttléteink idén nyáron már csak néhány napra korlátozódtak, de ezek a napok feltöltenek bennünket és őket is. Ha szükségük van ránk, csak szólniuk kell. Emellett telefonon sűrűn érintkezünk, és hétvégeken, illetve ünnepnapokon összejövünk. A férjemnek talán nehezebb ez a változás, de szellemileg ő maximálisan elfoglalja magát. Olasz-orosz szakosként Dante kutatásokkal foglalkozik, tanácskozásokra, konferenciákra jár, előadásokat tart, ír, olykor még óraadást is vállal, ha felkérik. Őszintén szólva nem öröm, hogy hétszámra külön élünk, és csak hétvégeken találkozunk. De ennyi évi házasság után ez már nem okoz gondot a kapcsolatunkban. Az életben mindig egyensúlyra kell törekednünk, és a kompromisszumokat is meg kell kötnünk. A képviselőségemet és az államtitkárságot is közösen beszéltük meg a családommal, nem egyedül döntöttem. Mi több, a gyermekeim és a férjem beszéltek rá, mert ismerték szakmai terveimet, és tudták, hogy számomra nagyon fontos, hogy ezekből megpróbáljak valamit megvalósítani.

Olvasás, természet… Ebből a sorból a zene sem hiányozhat.
A zene és az erdő: e kettő nélkül egészen más lenne az életem. Alapvetően a klasszikus zenét kedvelem Mozarttól a romantikusokon keresztül a XX. századi, nem fülsiketítően modern klasszikus zenékig, Bartókot is beleértve. De ha oda kell nyúlni a CD tartóhoz, akkor elsők között valamelyik Liszt zongoraversenyt - tizenegy évig zongoráztam -, egy-egy Verdi, Puccini operát, vagy a Bánk bánt veszem elő. A zenét nem szeretem háttérnek használni, legfeljebb kézimunkázás, varrogatás közben.

Mit tanácsolna egy pályaválasztónak, érdemes-e még
pedagógusnak menni?
Alighanem minden ember felteszi magának, talán többször is, azt a kérdést, hogy mi végre jött erre a világra? Én azt hiszem, hogy a Teremtőnek volt és van velünk valami célja, és pedig nem az, hogy pusztán önmagunkért éljünk, hanem hogy másokért is tegyünk valamit! Ez lehet csupán egyetlen vagy több ember, egy közösség, egy egész nemzet. Engem mindig az vonzott, hogy a gyerekek fejlődését segítsem, megtanítsam őket valamire, viselkedésre, szépre, jóra, igazra, és ez olyan csodálatos alkotómunkát jelentett számomra, amihez fogható kevés létezik. Egy képzőművészeti vagy zenei mű megalkotása talán az örökkévalóságnak szól, mégis ehhez tudnám hasonlítani az emberformálás alkotómunkáját is. Kissé tán patetikusan hangzik, de miután több évtizedet töltöttem el pedagógusként, mindennap megéltem azt az örömöt, hogy a kis emberkékből - talán az én közreműködésemnek is köszönhetően - lett valaki. Ez a mindennapi öröm talán nem is mindig tudatosodik a tanító emberekben, a gondjuk, bajuk, túlterheltségük esetleg elnyomja vagy háttérbe szorítja, a pedagógusok többségét mégis ez, és nem feltétlenül a kenyérkereseti lehetőség viszi a pályára, és tartja ott még napjainkban is. Ezért azoknak a fiataloknak, akikben ott motoszkál a felismerés, hogy másoknak jót tenni, másnak tudást, tartást adni jó érzés, továbbra is javaslom a pedagóguspályát. Bíztatásként most még azt is hozzátehetem, végre ismét olyan történelmi korszakba érkeztünk, amikor a vezető politikai erők felismerték: a pedagógusok nagyobb társadalmi megbecsülése elodázhatatlan.

Forrás: Demokrata Szakács Gábor
Fénykép: T. Szántó György
2010.augusztus 25.

Publikációs jegyzék

1-3. Irodalomelméleti fordítások oroszról magyarra
Szovjet Irodalom, 1981/6., 1981/8., 1982/2.
4. A neveltségi szint méréséről
Köznevelés, 1983/40. 6.o.
5. Laboránsok, technikusok kellenének
Köznevelés, 1982/10. 7. o.
6. A pedagógusetikáról
Köznevelés, 1983/23. 6. o.
7. Pedagógushiány és túlterhelés
Köznevelés, 1983/40. 6-7. o.
8. A gimnáziumi munkaközösségek szerepe a közoktatáspolitikai feladatok végrehajtásában
Budapesti Nevelő 1984/1. 36-48. o.
9. Az egyéni bánásmód gondjai
Köznevelés, 1984/17. 11. o.
10. Rendtartás és iskolai demokrácia
Oktatáskutató Intézet, 1984
11. Érettségi elnökök
Köznevelés, 1984/23. 5. o.
12. Az egyéni bánásmód az iskolai nevelésben
Budapesti Nevelő, 1984/4. 80-89.o.
13. Az országos tanulmányi versenyekről
Köznevelés, 1985/6. 3-4. o.
14. Szabályozás és gyakorlat az iskolavezetésben
Oktatáskutató Intézet, 1985.
15. Aki tanít, az alkot
Köznevelés, 1985/23. 11. o.
16. Új elmélet, új szabályozás
Köznevelés, 1985/26. 8. o.
17. Miért „parkolnak” a középiskolások?
Köznevelés, 1986/16. 22. o.
18. A jogi szabályozás szerepe az iskola életének korszerűsítésében
[bölcsészdoktori disszertáció]
ELTE BTK, 1986.
19. Merre tartson a gimnáziumi fakultáció?
Köznevelés, 1986/34. 21-22. o.
20. A gimnázium helye, szerepe és perspektívái oktatási rendszerünkben
Budapesti Nevelő, 1988/1.
21. Az egyetemi-főiskolai felvételi rendszer a középiskolából nézve
Köznevelés, 1987/29. 3-5. o.
22. Tartalmat vagy formát? Jegyzetek az ifjúsági parlamentről
Köznevelés, 1988/10. 3-4. o.
23. A gimnáziumi műveltség tartalma és fejlesztésének útjai
Budapesti Nevelő, 1988/3. 39-62. o.
24. Vizsgarendszer elméletben és gyakorlatban
Köznevelés, 1988/25. 3-5. o.
25. Kérdőjelek az érettségi körül
Köznevelés 1988/38. 3.5. o.
26. Kísérleti iskola lett a Kilián György Gimnázium
Angyalföld, 1988/3. 6. o.
27. Születőben a nyolcosztályos gimnázium
Ifjúsági Szemle, 1989/2. 61-68. o.,
28. A nyolcosztályos kísérleti gimnáziumról
Népszabadság, 1989. V. 22. 9. o.
29. Nyolcosztályos gimnáziumi kísérlet indítása a budapesti Kilián György Gimnáziumban
30. Az iskolaigazgatók választásáról
Tájékoztató a közoktatási kutatásokról. 1989. május, 11. kötet, Közoktatási Kutatások Titkársága, Budapest, 98-101- o.
31. A Tanterv- és Taneszközfejlesztés Országos Tanácsa Gimnáziumi Munkabizottságának állásfoglalása és javaslata az érettségi vizsgákról
Köznevelés, 1989/28. 6-7. o.
32. Nyolcosztályos Gimnázium Angyalföldön
Köznevelés, 1989/29. 3-5. o.
33. Egy új iskolatípus: az általános középiskola. (Javaslat a hazai középfokú oktatás fejlesztésére. Megj.: a TTOT 1989. évi országos pályázatán III. díjat nyert pályamű
Köznevelés, 1989/38. 3-6. o.
34. Egy lehetséges válasz az iskolarendszer megújítására: a nyolcosztályos gimnázium
Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1990. 206-212. o.ű
35. Szakközépiskoláról és gimnáziumról – az érettségi kapcsán
Köznevelés, 1990/1. 6-7. o.
36. Pedagógus és politika
Köznevelés, 1990/11. 5. o.
37. Forgatókönyv-javaslat az érettségi megújítására
Köznevelés, 1990/12. 6. o.
38. Nyolcosztályos gimnázium Angyalföldön
Pedagógiai Szemle, XL. Évf. 11. szám 1990. november 1055-1059. o.
39. Hol az a szerkezet?
Magyar Hírlap, 1990. V. 16. 9. o.
40. A nyolcosztályos gimnázium egy éve
Köznevelés, 1990/33. (X. 19.) 8-9. o.
41. Önkormányzatok, autonómia, finanszírozás
Köznevelés, 1990/37. 3. o.
42. Rendszerváltás az oktatásügyben. Javaslat az iskolaszerkezete átalakítására
Budapesti Nevelő, 1990/3-4. 3-13. o.
43. A Németh László Nyolcosztályos Gimnázium bemutatkozása
Szegedi Nyári Egyetem, Szeged, 1989. (Megj.: 1990. dec.) 127-148. o.
44. Mit várok az oktatási törvénytől?
Köznevelés, 1991. febr. 22.
45. Piacgazdaságot a tanárképzésben
Magyar Hírlap, 1991. V. 78. 11. o.
46. Miért baj, ha nyolcosztályos?
Élet és Irodalom, 1991.V. 24. 5. o.
47. A magyarországi iskolaszerkezet átalakulásának ajánlott útja
Hogyan Tovább? 1991/2. 2-3. o.
48. Különvélemény a tanügyirányítás korszerűsítéséről
Köznevelés, 1991/22. 3. o.
49. „Tisztelt Szerkesztőség”
Élet és Irodalom, 1991/VI. 21. 4. o.
50. Még egyszer az iskolaszerkezetről
Budapesti Nevelő, 1991/3-4. 21-31. o.
51. A Németh László Nyolcosztályos Gimnázium. Egy iskolakísérlet bemutatása
Németh László Gimnázium, Budapest, 1991. augusztus, 63 o.
52. Ki legyen az iskolaigazgató?
Élet és Irodalom. 1991. XI. 22.3. o.
53. Új Ratio Educationis
Élet és Irodalom, 1991. XII. 6. 5. o.
54. A luxemburgi oktatásról
Iskolakultúra, 1991/6. 65-70. o.
55. Iskolaszerkezet és vizsgarendszer
Törvény és Iskola. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest, 1992. 111-132. o
56. A demokrácia esélyei a tanügyben
Új Pedagógiai Szemle, 1992/6. 3-14. o.
57. Érettségi holnap és ma
Élet és Irodalom, 1992/20. V. 15. 7. o.
58. Három kérdés
Ráció (PDSZ lapja) 1992. június, 5-6. o.
59. Nyolcosztályos gimnáziumok
Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó 1993. 145-148. o.
60. Osztályfőnökség – igazgatói szemmel
Iskolakultúra, 1993. III. évf. 8. sz., 42-48. o.
61. Aggódjunk vagy sem?
62. A Németh László Nyolcosztályos Gimnázium Pedagógiai Programja
PSZM Projekt Programiroda, Budapest, 1993. 540 o.
63. Az osztályfőnöki megbízás, mint vezetői feladat
Korszerű Iskolavezetés, Raabe Kiadó, Budapest, 1993. L. 3. 2.
64. A Független Pedagógus Fórum szerepvállalása a 90-es évek oktatáspolitikájában
Önarcképek civil szervezetekről. Közoktatás 1993. MKM 65-77. o.
ISBN 963 673 533 6
65. Pedagógiai program készítése az iskolákban
Iskolakultúra, 1994. IV. évf. 9. 48-55. o.
66. Az iskolaigazgató
ISBN 963 7892 13 3
DFC Kiadó Budapest, 1994.
67. Helyi tanterv egy nyolcosztályos gimnáziumban
Educatio, Tanterv, harmadik évf., 3. szám, 1994. ősz 450-458. o.
68. Egy iskolakísérlet bemutatása
Iskolakultúra, IV. évf., 24. sz., 28-40. o.
69. Kreativitás az iskolaigazgató munkájában
Budapesti Nevelő, 1994. V. évf. 10. sz. 79-88. o
70. Hat kérdés a Nemzeti alaptantervről
Köznevelés, Iskolakultúra, 1995. V. évf. 10. sz. 79-88. o.
71. A közoktatás tartalmi szabályozottsága 1994-ben
Az Országos Köznevelési Tanács a közoktatásról 1994. OKNT, Budapest, 1995. 14-19. o.
72. Pedagógusok Szakmai Etikai Kódexe
etikai kódex
Köznevelés, 1995. okt. 27. 11-14. o.
73. Kell-e most az érettségireform?
Magyar Nemzet, 1995. dec. 15. 12. o.
74. Sutba dobták a minőség forradalmának gondolatát
Új Magyarország, 1996. május 17. 10. o., Polgár, különkiadás, Magyar Polgári Együttműködés, Budapest, 1996. május 4. 10-13. o.
75. A Németh László Nyolcosztályos Gimnázium bemutatása
Baranyai Pedagógiai Híradó: Alternatív iskolák. 1992/II. 45-65. o.
76. Megemlékezés Rónai Béláról
Rónai Béla Emlékkönyv.- Németh László Nyolcosztályos Gimnázium Bp., 1996. 33-36. o.
77. Pedagógusetika – Kódex és kommentár
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt Budapest, 1996. 69 o.
ISBN 963 7570 9
78. A tanár munkája a nyolcosztályos gimnáziumban
Új Pedagógiai Szemle, 1997. jan. 34-39. o.
79. A vezetés problémái az iskolában 1996-ban
Vezetésfejlesztés és vezetőképzés a közoktatásban. Okker, Budapest, 1997. 17-23. ISBN 963 7315 31 4
80. Németh László pedagógiájának tematizálása az Égető Eszterben
Új Pedagógiai Szemle, 1997.
81. Nevelés az ezredvégen
Magyarország, 1997. április 3. 3. o.
82. Vita – tét nélkül?
Kis Magyar ANATómia. Vélemények a Nemzeti alaptantervről. MKM, Budapest, 1997. 149-157. o.
83. Sikertörténet – gőzhengerrel
Magyar Nemzet 1998. V. 16. 20. o.
84. Mi jöhet a Nemzeti alaptanterv bevezetése után? Hamarosan becsöngetnek
Magyar Nemzet, 1998. augusztus 21. 12. o.
85. Iskolaszerkezet – dilemmák
Köznevelés, 1998. október 9. 10. o.
86. Pedagógiai realitások
Educatio 1998 – tél, 732-738. o.
87. Nevelésügy 97 – belülről
Tanulmányok a közoktatásról. OM-OKNT, Budapest, 1998. 43-46. o.
ISSN 1417-2674
88. Minőség és iskola
Magyar Nemzet, 1999. január 25. 9. o.
89. Szabályozott szabadság
Népszava, 1999. március 18. 7. o.
90. Pedagógiai helyzetkép 1998/1999.
Új Pedagógiai Szemle, 1999. május, 43-59. o.
91. A minőségbiztosítás konfliktusai az iskolavezetésben
Iskolakultúra, 1999/6-7. 98-105. o.
92. A tartalom szabályozása a közoktatásban
Évkönyv a magyar köznevelésről. OM-OKNT Budapest, 1999. 103-024. o.
ISSN 1417-2674
93. Évkönyv a magyar köznevelésről
OM-OOKNT Budapest, 1999.
ISSN 1417-2674
94. Új intézmény a magyar közoktatásban: az OKÉV
Korszerű Iskolavezetés 1999. 35. Kiegészítő kötete, RAABE Kiadó B 2. 13. 1-18. o.
ISBN 963 85181 0 3
95. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont szerepe a közoktatási rendszerben
Tanári Kézikönyv és Óvodavezetési Ismeretek 2000. RAABE Kiadó, május, B. 1. 2.. 1-12. o., B. 3. 1. 1-12. o.
ISBN 9023 91 4
96. Az ezerötödik esztendő
Magyar Nemzet, 2000. augusztus 26., 25. o.
97. Oktatáspolitika – kívánatos értékek
Az értékközvetítők feszültsége. Konferencia 1999. V. 20. MH Líceum füzetek 2. 2000.2-6. o.
98. Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok segítésének sajátos útjai egy községben
Az esélyteremtő közoktatásért. OM-OKNT Budapest, 2001. 135-146. o.
ISSN 1417-2674
99. Az esélyteremtő közoktatásért. Az OKNT 1999. évről szóló jelentése
[A] [K]
OM-OKNT, Budapest, 2001. 159 o.
ISSN 1417-2674
100. Pedagógiai programok készítése
Köznevelés, 2000/27-28. sz., 3-4. o., 11-12. o.
101. A minőségbiztosításról – kontra és pro
Taní-tani. AKG Kiadó 2000. 14-15. sz. 19-21. o.
102. Az alapművelés lehetőségei a szakközépiskolában
Szakképzési Szemle, 2001/3. 306-319. o.
103. Fekete István laudációja
Magyar Örökség. Laudációk Könyve 1995-2000. Magyarországért Alapítvány, Bp., 2001. 466-469. o.
104. Az Országos Köznevelési Tanács
Köznevelés, 2002/3. 4-5. o.
105. Az erkölcsi nevelésről – miért és hogyan?
Taní-tani, 2002. tavasz-nyár, 42-50. o.
106. Érettségi és felvételi külföldön
Iskolakultúra, 2002/5. 111-115. o.
107. Pedagógiai lehetőségek az iskola és a család együttműködésében
Család és Iskola. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola. Konferenciasorozat 1. Veszprém, 2002. 189-217. o.
ISBN 963 202 172 X
108. A tanár-diák kapcsolat változásai
Új Pedagógiai Szemle, 2002. július-augusztus 18-27. o.
109. Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói
Pedagógia és Hermeneutika. Szerk.: Kozma Tamás. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2002. 38-53. O.
ISBN 963 472 671 2
Mester és Tanítvány 1. sz. 2004. január 67-81. o.
110. Háttérbe szorított hivatás
Mentor 2002. október 10-12. o.
111. Jogi útra terelt szakmai kérdések
Magyar Nemzet 2003. február 4. 6. o.
112. A kétszintű érettségi elvetélt ötlete
Magyar Nemzet 2003. február 20. 6.o.
113. Gyermekeink és a közoktatási törvény
Acta Pedagogica. Pécsi Tudományegyetem 2003/1. 12-16.p.
114. Az erkölcsi nevelésről
Magiszter (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szakmai-módszertani folyóirata) 2003. Tavasz. I. évf. 1. sz., 49-64.p.
115. A pedagógusok lidérces álma
Magyar Nemzet 2003. június 6. 6. o.
116. Etika az oktatásban
JEL (Spirituális és Kulturális Folyóirat) 2003. május 138-141.p.. 2003. június 164-166-o.
117. Szakmai Etikai Kódex Pedagógusoknak
[1, 2, 12: pedagógiai esettanulmányok, etikai kódex]
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Bp. 2003.
118. Erkölcs és pedagógia. A Pedagógus Szakmai Etikai Kódex jelentősége.
In: Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Bp. 2003. 9-26.o.
119. Pedagógiai esetleírások
In: Szakmai etikai kódex pedagógusoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Bp. 2003. 125-144.o.
120. Köznevelésünk aktuális kérdései
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Veszprém, 2002. február-december, 128-154. o.
ISBN 963 202 172 X
121. Tanévnyitóra.
Rendületlenül ( A nemzeti összefogás lapja, Veresegyház), 2003. szeptember , 4-5. o.
122. Hatályos a pedagógusellenes oktatási rendszer
Magyar Nemzet 2003. augusztus 28. 6.o.
123. A totális szabadság jegyében
Magyar Nemzet 2003. szeptember 26. 6. o.
124. Vélemény a Nemzeti alaptantervről
Köznevelés 2003. szeptember 26. 7. o.
125. Iskolaszerkezet, mint a közoktatás-politika kritikus kérdése
Magyarország politikai évkönyve 2003. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány I. kötet 504-513. o.
126. Pedagógiai programról programra bukdácsolva
Magyar Nemzet 2004. febr. 17. 6. .o.
127. Köznevelésünk 2002. Az Országos Köznevelési Tanács jelentése. OM-OKNT 2003. 205 o.
ISSN 1417-2674
128. Az Országos Köznevelési Tanács tagjai a köznevelésről.
In: Köznevelésünk 2002. Az Országos Köznevelési Tanács jelentése. OM-OKNT 2003. ISSN 1417-2674. 76-84. o.
129. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 1. szám. Erkölcs. PPKE BTK Piliscsaba, 2004. január 182 o.
ISSN 1785-4342
130. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2. szám. Ellenőrzés, értékelés. PPKE
BTK Piliscsaba, 2004. április 204 o.
ISSN 1785-4342
131. Szakmai ellenőrzés és értékelés a katolikus nevelési-oktatási intézményekben.
In: Mester és Tanítvány 2. sz. 2004. április 15-40.o.
ISSN 1785-4342
132. Korunk Hegedűs hadnagyai
Magyar Nemzet 2004. július 6. 6.p.
133. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 3. szám. Oktatáspolitika. PPKE BTK Piliscsaba, 2004. augusztus
ISSN 1785-4342
134. Köznevelésünkről másképpen.
In: Mester és Tanítvány 3. sz. 2004. augusztus 27-48.o. ISSN 1785-4342
135. Sziget vagy kontinens?
Új Ember 2004. november 7. 3. o.
136. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 4. szám. A pedagógus. PPKE BTK
Piliscsaba, 2004. november
ISSN 1785-4342
137. Mi lesz veled, egyházi iskola?
Új Ember 2004. december 19. 3. o.
138. Az oktatási reform elmaradása
Mérlegen a polgári kormányzás négy éve. Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány Kölcsey Intézete 2004. 60-86.o.
ISBN 963 8657 12 X, ISSN 1589 2832
139. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 5. szám (2005/1.) Keresztény, keresztyén pedagógia. PPKE BTK 2005. január
ISSN 1785-4342
140. A katolikus nevelési-oktatási intézmények szakmai ellenőrzése és értékelése
Katolikus Pedagógiai Napok 2002. Szeptember 25-28. Október 18-19.. „Ti vagytok a föld sója”. „Készítsétek az Úr útját” KPSZTI 2005.
141. Középiskolások manipulálása. Egy tudományossággal álcázott, átlátszó politikai befolyásolási szándékról, ami visszataszító
Magyar Nemzet 2005. április 13. 6. o.
142. Vezetés - pedagógusszemmel]
Nemzeti Tankönyvkiadó Rt 2005. 200 p.
ISBN 963 19 5071 9
143. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 6. szám (2005/2). Nyelvében él a nemzet. PPKE BTK 2005. április
ISSN 1785-4342, 212 p.
144. Köznevelés, közoktatás. Szent István-Terv. Gondolatok a nemzet felemelkedéséről. Professzorok Batthyány Köre Bp. 2005. 5.1.1. fejezet 77-83. p.
Magyar Szemle Alapítvány
145. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 7. szám (2005/3).
Család és iskola. PPKE BTK 2005. augusztus
ISSN 1785-4342, 199 p.
146. 146. Tanévkezdés a közoktatás csataterén.
Magyar Nemzet 2005. szeptember 1. 6. o.
147. Tartalmi „szabályozás” - szabályok nélkül
A tantervi szabályozásról és a bolognai folyamatról 2003-2004. Az Országos Köznevelési Tanács jelentése. OM-OKNT Budapest 2005. 44-58. o.
148. Sziget vagy kontinens? Keresztény iskolák 2004-ben.
A kereszténység megújítja a világot. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége VI. Kongresszusa
2004. október 15-16.
KÉSZ, Budapest, 2005. ISBN 963 7864 21 0
117 - 128. o.
149. Család és iskola Miskolci Keresztény Szemle 2005. november 4. szám 23 - 33. o.
150. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 8. szám (2005/4.). Érettségi ISSN 1785-4342, 208 p.
151. Miért rossz az új érettségi-felvételi rendszer?
Mester és Tanítvány 8. sz. 2005. november, 130-135. o. ISSN 1785-4342
152. Az erkölcsi nevelés értékelméleti és pedagógiai dimenziói Mester és Tanítvány 2004. 1. sz. 67-81. o. ISSN 1785-4342
153. Egy éve indult a Nemzeti Konzultáció László György szerk.: Ferencvárosi Kalendárium 2006. 52-53. p., Ferencvárosi Ifjúsági és Polgári Egyesület, 2006. ISBN 963 219 928 6
154. Adni és kapni: Mit jelentett nekem a Nemzeti Konzultáció
Kindert Judit - Palatinus Woth Márton szerk.: Meghallgattuk Magyarországot
A Nemzeti Konzultációért Alapítvány 2005., 60-68. p.
155. Kultúrpolitika - nemzetpolitika. Konferencia gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter születésének 130. évfordulója tiszteletére
JEL Spirituális és kulturális folyóirat 2006. január, 20.p.
156. A mi országunkra várva
Magyar Nemzet 2006. január 24. 6. p.
157. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2006/9. sz. Köznevelés - 2006 után
ISSN 1785-4342, 192 p.
158. Köznevelésünk ma és holnap Mester és Tanítvány 2006/9. sz. 10-50. p., ISSN 1785-4342
159. Zuhanórepülésben katapultálás előtt Magyar Nemzet 2006. március 9. 6. p.
160. Az oktatásügy válsága Ádám Anikó - Bors Edit - Szávai Dorottya (szerk.): Correspondances Kapcsolatok. Hommage Martonyi Éva PPKE BTK Piliscsaba, 2006. 197 - 214. p. ISBN 963 9206 17 2
161. Ajánlás
Zoltán István: Az iskola nem csavargyár
CALIN, Budapest, 2006. 55-7.p.
162. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2006/10. sz. Ép lélek - ép testben
ISSN 1785-4342, 156 p.
163. Merre, hogyan tovább?
Új E,ber 2006. május 14. 1-2 p.
164. Tandíj a diplomáért
Új Ember 2006. július 23. 3.p.
165. Csak ilyen reformot ne!
Magyar Nemzet 2006. augusztus 15. 6. p.
166. Becsapott és megalázott tanárok
Magyar Nemzet 2006. november 8. 6. p.
167. Növekvő tanulólétszám, apadó támogatás
Új Ember 2006. december 3. 3. p.
168. A katolikus közoktatás helye és jelentősége a mai magyar közoktatási rendszerben.
Új Ember 2006. december 4. 3.p.
169. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2006/11-12. sz. Mesterek és tanítványok
ISSN 1785-4342, 272 p.
170. Búcsú Oroszlány Pétertől
Mester és Tanítvány 2006/11-12. sz. 7-9. p. ISSN 1785-4342
171. Nagy emberek egy kisvárosban
Mester és Tanítvány 2006/11-12. 62-65. p. ISSN 1785-4342
172. Navigare necesse est
Mester és Tanítvány 2006/11-12. 205-217. p. ISSN 1785-4342
173. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2007/13. sz. Február. Diákélet ISSN 1785-4342, 168 p.
174. A százéves cserkészetről Mester és Tanítvány 2006/13. 24-28. p.. ISSN 1875-4342
175. Ostromállapot az oktatásban
Új Ember 2007. február 25. 3. o.
176. Egy igazi államférfi: gróf Klebelsberg Kuno
Ferencvárosi Kalendárium 2007. 86-87. p.
177. Az ezertizenkettedik tanév köszöntése
Új Ember 2007. szeptember 2. 3.o.
178. Rosszkedvű tanévkezdés az idei
Magyar Nemzet 2007. augusztus 31. 6. o.
179. Az iskolában kell kezdeni. Kereszténység és közélet sorozat, Budapest, KDNP, ISBN 978-963-06, 160 p.
180. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2007/14. május. Hátrányban ISSN 1785-4342, 152 p.
181. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2007/15. augusztus. Kollégium ISSN 1785-4342, 168 p.
182. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2007/16. november. Idegen nyelvek
ISSN 1785-4342, 168 p.
183. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2008/17. február. Irodalom és iskola ISSN 1785-4342, 176 p.
184. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2008/18. április. Veszélyben ISSN 1785-4342, 176 p.
185. Az 1012. tanév végén. Szárnyaló eredmények – romló feltételek mellett – az egyházi iskolákban. Új Ember 2008. június 15. 3. o.
186. A reform szó a rombolás szinonimája lett. Magyar Nemzet 2008. augusztus 19.
187. Szakítás a hagyományos műveltségfelfogással Magyar Nemzet 2007. augusztus 30. 6. o.
188. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2008/19. augusztus. Magyar iskolák a határon túl ISSN 1785-4342, 176 p.
189. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2008/20. november. Felsőoktatás
ISSN 1785-4342, 168 p.
190. Pedagógusetika 1. rész Tanító és Tanár I. évfolyam 6. sz. 2009. január 24-25. p.
191. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2009/21. február. Ünnepeink
ISSN 1785-4342, 168 p.
192. Pedagógusetika 2. rész Tanító és Tanár I. évfolyam 7 . sz. 2009. február 24-25. p.
193. Pedagógusetika 3. rész Tanító és Tanár I. évfolyam 9. sz. 2009. április 24-25. p.
194. Mester és Tanítvány. Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2009/22. április. Behálózva ISSN 1785-4342, 172 p.
195. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2009/23. augusztus. Szakképzés
ISSN 1785-4342, 184 p.
196. Konzílium.
Mester és Tanítvány 2009. 23. sz. 124 – 128. p.
197. Az utolsó gyötrelmes tanév
Magyar Nemzet 2009. augusztus 26. 3. o.
198. Új és örök vonások a pedagógiai munkában a 2009/2010-es tanévben.
Zalai Tanügyi Információk II. évf. 8. sz. 2009. október 6 – 10. p.
199. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2009/24. november. Művészeti nevelés ISSN 1785-4342, 180 p.
200. A pedagóguspolitikáról
Új Katedra 2009. Különszám I. 24-25. o.
201. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2009. november Különszám.Gyermekvédelem K ISSN 1785-4342, 112 p.
202. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2010/25. február Oktatás és politika
ISSN 1785-4342, 184 p.
203. Az iskolában kell kezdeni
Rajzoljunk magunknak egy világot. Szerk.: Dávid Gyula, Veress Zoltán. Erdélyi Könyvek Egylet Kolozsvár, 2010. 121-138 p.
204. Tanulni a példát: Széchenyi István, a nemzet nevelője
Egervölgyi Dezső - Hermann István szerk.: Széchenyi István 2010. "...éltető eszmévé finomul..."
Kiadó: Pápai Jókai Mór Városi Könyvtár, 2010. 45-60.p.
205. Mester és Tanítvány. Konzervatív pedagógiai folyóirat 2010/26. május Vezetés. ISSN 1785-4342, 192 p.
206. Megőrizve változtatni, a józanész mérlegére hagyatkozni. Magyar Nemzet 2010. szeptember 9. 6. p.